Mikor és hol kell Kamerás Szabályzattal rendelkezni?

 Munkahelyi kamerás szabályzat (vagy adatkezelési tájékoztató) kidolgozása minden olyan esetben kötelező, amikor a munkáltató elektronikus megfigyelőrendszert alkalmaz. A szabályzat megléte alapvető feltétele a jogszerű adatkezelésnek, mivel a munkavállalókat előzetesen és írásban tájékoztatni kell a megfigyelés minden lényeges részletéről. 

Mikor és miért van rá szükség?

• Minden kamerás megfigyelésnél: Nem elegendő egy "Kamerával megfigyelt terület" tábla; a részletes szabályzatnak tartalmaznia kell az adatkezelés célját, jogalapját és a felvételek tárolásának idejét.
• Jogalap igazolására: A munkahelyi kamera jogalapja szinte soha nem a munkavállaló hozzájárulása (az alá-fölérendeltség miatt), hanem a munkáltató jogos érdeke (pl. vagyonvédelem, élet- és testi épség védelme). Ezt az érdekmérlegelést a szabályzatban kell rögzíteni.
• Ellenőrizhetőség biztosítására: A Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató ellenőrizheti a munkavállalót, de ehhez technikai eszközt csak akkor használhat, ha arról előre tájékoztatta a dolgozót. 
   

A szabályzat kötelező tartalmi elemei

A szabályzatnak világosan ki kell térnie az alábbiakra:

A megfigyelés célja: Például vagyonvédelem vagy üzleti titok védelme (pusztán a munka intenzitásának ellenőrzése általában nem jogszerű cél).

1. Az adatkezelés jogalapja: Az elvégzett érdekmérlegelési teszt eredménye.
2. A kamerák elhelyezkedése: Pontosan meg kell határozni, mely területeket látják a kamerák. Tiltott helyszínek a pihenők, öltözők, ebédlők és mosdók.
3. Betekintési jogosultság: Ki és milyen esetekben nézheti vissza a felvételeket. 
   
   

Fontos: A szabályzatnak bárki számára könnyen hozzáférhetőnek kell lennie a munkahelyen. Amennyiben a szabályzat hiányzik, a felvételek felhasználása szankcionálásra nem jogszerű, és a munkáltató jelentős adatvédelmi bírságra számíthat a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól (NAIH). 

2022. máj. 5. — A munkahelyen kamerát alkalmazni csak jogszerű célból és megfelelő jogalappal lehet. 

A munkahelyi kamerás felvételek tárolásának időtartamára nincs egyetlen, minden esetre kötelező fix törvényi határidő a GDPR hatálybalépése óta. A korábbi, általánosan 3 munkanapos korlátot tartalmazó szabályozás megszűnt. Jelenleg a munkáltatónak kell meghatároznia a tárolási időt az adattakarékosság és a célhoz kötöttség elvei alapján. 

A gyakorlatban az alábbi időtartamok az irányadóak:

• Általános vagyonvédelmi cél: A legtöbb esetben a 3 munkanap (72 óra) tekinthető arányosnak és elfogadhatónak. Ez elegendő idő arra, hogy egy esetleges bűncselekményt vagy károkozást észleljenek és a felvételt zárolják.
• Indokolt, hosszabb tárolás: Bizonyos esetekben (például jelentős értékű pénz, értékpapír vagy nemesfém védelme esetén) a tárolási idő elérheti a 30 napot is, de ezt a munkáltatónak írásos érdekmérlegelési teszttel kell alátámasztania.
• Felhasználás esetén: Ha a felvételt bizonyítékként használják fel egy bírósági vagy hatósági eljárásban, akkor az adatokat az eljárás végéig meg lehet őrizni. 
  
   

Fontos feltételek a tároláshoz:

• Előzetes tájékoztatás: A munkáltató köteles téged írásban tájékoztatni arról, hogy pontosan milyen célból, hol és meddig tárolja a felvételeket.
• Célhoz kötöttség: A kamera nem használható a munkavállalók folyamatos megfigyelésére vagy munkaintenzitásuk ellenőrzésére; elsődleges célja a vagyonvédelem vagy az élet- és testi épség védelme lehet.
• Törlési kötelezettség: Ha a meghatározott tárolási idő lejár és nem történt olyan esemény, ami miatt a felvételre szükség lenne, azt automatikusan és véglegesen törölni kell.